Próbálok visszamenni az időben, és naplószerűen leírni, mi minden történt. Mert hogy most van időm. Szóval, múlt hét csütörtökön voltam nődokinál, a párom még aznap este frissiben megígérte, hogy elmegy spermavizsgálatra, de már másnap visszakozott, nem mondta, hogy nem megy el, de azzal jött, hogy most 1 hónapig nem kap szabit. Ja, és hogy ne sürgessem. Megértem, hogy nem könnyű, és nem szóltam, mert ugyan tudom, hogy ez a minimum, amit meg kellene tennie, mert mi lesz még itt, ha már az első nehezebb lépésnél visszakozik, bla bla bla, de azzal, hogy piszkálom, csesztetem, csak rosszabb lesz, begubózik, satöbbi. Attól még ő akar gyereket, csak úgy tűnik ehhez a tortúrához kell egy kis idő. Most várok. Mindenesetre én megteszem, amit nekem kell.
MÁS. Hogy ne csak a "babaprojektről" (fúj, de utálom ezt a szót) szóljon a blog.
Eljön a karácsony, a nő gondban van, mit vegyen a gyerekeknek. Egy ismerőse azt tanácsolja neki:
- A pesszimista gyereknek vegyél mindenféle szép ajándékot, attól biztosan jobb színben látja majd a világot. Az optimistának meg csak egy lócitromot adj, nem árt, ha felkészül az élet viszontagságaira.
Így is lesz. Karácsonykor aztán kérdi a gyerekeket, ki mit kapott?
- Én egy dugós puskát kaptam - kezdi a pesszimista gyerek. - De ezzel lehet, hogy véletlenül kilövöm valaki szemét, szóval inkább ki se próbálom. Kaptam egy biciklit is, de hát amilyen veszélyesek az utak, biztos elütne egy autó, és meghalnék. Meg kaptam egy villanyvasutat is, de biztos megrázna az áram, úgyhogy említésre sem méltó ez a karácsony!
Mondja az optimista:
- Én nem vagyok teljesen biztos az ajándékomban. Azt hiszem, egy pónilovat kaptam, de sajnos még nem találtam meg...
Update:
Szuper jó volt a hétvége, egy dolog hiányzott a boldogságomból: egy wellness-szállodában voltunk elszállásolva, de sajna senki nem jött le velem a fürdőbe, egyedül meg nem volt kedvem... De már többször mondtam a drágámnak, hogy el kellene mennünk punnyadni valamikor wellnesbe', hátha egy kis kikapcsolódás hiányzik az eredményes gyerekgyártáshoz (ezt a szót is utálom... ezt nyilván nem is mondtam neki, csak a mondat elejét...)
