Annyira feszült voltam a dokihoz menet, a gyereket is vinnem kellett magammal, énekeltem neki a gyerekdalokat, hogy lenyugodjak. Hál' istennek nem volt nagy forgalom, emberi időben beértünk a nagybüdösbe. Sőt 10 perccel korábban, mint az időpont.
A doki először is átolvasta az összes eddigi leletemet, megint végigvettük, hogy a férjjel nincs gond, a petevezetővel sem lehet gond, ha eljutottunk a 4.3 hcg szintig, a stimulálás jól sikerült, magas volt a progeszteron szint, stb. De mivel egy éve nem estem teherbe, ő nem támogatja tovább a stimulálást / tüszőrepesztős próbálkozást. El kellene gondolkodni az inszemen. A kérdés, hogy nekem ez mennyire sürgős (mármint teherbe esni). Ha egyszer már összejött természetes úton, akkor miért nyúljunk mesterséges módszerekhez? Én nem szeretnék inszemet. Sőt, szerintem a férjem se. Gyűlölném, ha újabb jópár kivizsgálás, mindkét részről, majd egy klinikai beavatkozás, feszült várakozás, és ha úgysem jön össze - az padlóra küldene teljesen.
Rendben, akkor maradjunk a closti+ tüszőrepesztő kombónál, "az ősz egy termékeny időszak", bár ő most 2 hétre elutazik, így a tüszőrepesztő ebben a hónapban elmarad, de 22-én menjek, hcg+progeszteron vv.
Utána megvizsgált, mindent rendben talált, 9mm endometrium, ép ováriumok.