Mivel levettem az órám, nem tudtam, mikor kerülök sorra és meddig tartott, de 20-25 perc lehetett. Futószalagon mentünk mi, lányok, 6-an. Volt abortusz, hiszto, lapar. Altatás előkészítése, jött a doki, tetőtől talpig zöldben, felémhajolt kicsit face2face, biztatón mosolygott.
Visszakerültem az ágyamba, és csak felébredtem. Nem volt semmi kellemetlen légszomj vagy félelem, kóma, semmi, mintha egy fáradt éjszaka után ébrednék. Csak odalent fájt, az alhasam, mintha nagyon brutál menstruációm lenne. Bejött a nővér, teával akart megitatni, de megkérdeztem, cukros-e (az volt), és inkább vizet kértem. Megkérdeztem, normális-e, hogy így fáj, sajnos igen, és arra gondoltam, hogy akkor csak kiszedtek valamit, nem csak bekukucskáltak.
Fél óra múlva jelentősen csökkent a fájdalom, megnyugodtam. Bejött a doki, hogy fél óra múlva vár minket a szobájában. Kimentem pisilni, meg lezuhanyoztam alul, elég véres volt minden.
Hogy az is értse mi múllott ezen, aki nem olvas régóta: valami benövést láttak az UH-n, és szív alakot mutatott a méhem, és kérdés, hogy az a középső belógás (lásd a képen az 1.) az alkati dolog (szív alakú méh) vagy méhsövény. Ha alkati, nincs mit csinálni vele, benéznek, nyugtázzák, én meg foshatok, mert ez középidőben (amikor helyezkedik a baba) okozhat vetélést. (Nem feltétlen, nők milliói szültek már így, de amilyen szerencsétlen vagyok, tuti bevonzottam volna) Ha méhsövény, akkor arról volt szó, hogy a hisztónál kiderül, és ott helyben le is szedik.
Bementem a dokihoz, és közölte, hogy méhsövény volt! Mintegy másfél cm-es belógás. És leszedte! És a méhem terhességre kész! És az endóval ő úgy van (nem is lehet így megállapítani 100%-ra, hogy az ott endó), hogy most pihenjek egy kicsit, a következő ciklusban próbálkozzunk, és ha nem jön össze 1-2 hónap alatt, akkor az endó az, ami meddőséget okoz, tehát ki kell szedni.
Megkérdeztem azt is, hogy ha teherbe esek, nem okoz-e gondot az endó. Nem, mert szerinte nincs rossz helyen, és nincs akkora. Sőt, az endónak kifejezetten jó a terhesség. Mert az olyan hormonális változásokat okoz, hogy nem engedi az endó fejlődését. (Ugye az endometriosis lényege, hogy a levált méhnyálkahártya kerül rendellenes helyre... és az reagál a hormonváltozásokra. De ha nincs menstruáció, nincs levált mnyh, nincs növekvés, és kipukkanhat. Meg ez egyébként is egy csiki-csuki, lehet, hogy várunk megint, kigyógyulok a hiszto után, leszedi az endót, majd más miatt nem esek teherbe, közben az endó megint kiújulhat... Próbálkozzunk, aztán majd ha nem jön össze, akkor leszedi.
Miután az első terhességemnél is azonnal teherbe estem a Clostival, van esélyem most is, mert az MM-es doki javasolta, hogy annak ellenére, hogy javul a progeszteronom, szedjem majd a Clostit. Hát úgy lesz, és megbeszéltem magammal, (még a műtét előtt), hogy innentől borzasztóan pozitív leszek.
Most megvárjuk a ciklus végét, utána vissza kell menni hozzá kontrollra. Elkezdem szedni a Clostit, és jövő hónapban teherbe esem (vizualizálok...), sőt, ikreim lesznek, egy fiú és egy lány. Teljesen szuper, gondtalan terhességem lesz, csak annyi hányingerrel, hogy ne aggódjak, hogy nincs tünetem. (Kábé 1x egy héten) Nem lesz semmi bajom, gondom, kicsit meleg lesz majd a nyáron, de boldogan beszélgetek majd a babákkal, akik tojnak majd a fejemre, mert tök jól elhaverkodnak majd ott bent egymással. Könnyű szüléssel szülöm meg őket, és élünk boldogan. (Ha nem ikrek, akkor gyors egymásutánban 2x szülök)
Ha nem így történik, akkor is pozitív leszek, és ha baj lenne (de nem lesz!) akkor elég lesz majd akkor azzal törődni. Nincs több negatívum bevonzása, nincs több "jajj, mi lesz!" Nem.
Drukkoljatok nekem, hogy így legyen!
