Béta-HCG serum: 3.0 mIU/ml
Progeszteron: 27.3 nmol/l
A doki szerint még van egy kis esély*, mert korán vagyunk, de én nem akarom beleélni magam egy cseppet se. Amiatt, hogy alacsony a progeszteron clostilbegyt nélkül, a köv hónapban szedjek megint clostit. De nincs időm sem kedvem keseregni, fáradt vagyok, olyan vagyok, mint a mosott kaki. *Amíg tünet van, addig azerinte reménykedhetem. És mondta is, hogy vannak nők, akik már szinte másnap érzik, hogy megfogant ott valami, valaki... És ha összejön, majd kottázzam le neki, napról napra, hogy mikor miket éreztem...! Olyan szinten egy hullámhosszon vagyunk a dokival, hogy én ezt megcsináltam a múlt hónapban, ebben a ciklusban nem, mert volt, aki kiröhögött emiatt, de mégis, elfér az ott a jegyzetekben. Ez nem arról szól, hogy egész nap azon filózom, hogy mit is érzek, mit is érzek, hanem hoppá, mááá megint mitől vagyok rosszul, mééé büdös ez vagy az... ( a hús, a kávé meg a munka :-D)
Úgy döntöttem, nem idegeskedem, nem reménykedem. Megpróbálom közömbösen viseltetni, bármi is lesz. Ha ott van, és megmarad, akkor is meg fog, ha nem izgulom szét magam. Majd 4-5 nap múlva, ha még mindig van tünet, és nem esett le a hőm, megint tesztelek egyet. Ki is kapcsolom most ezt a témát addig, megyek, alszom egyet.
