Utam a családig

A legtöbb kismama az első sokk után (kétcsík!!) alig várja, hogy UH-ra menjen, ott lásson egy kis petezsákot, lelkendezik, de hivatalosan onnan kismama ő, amikor már van szívhang. Nem hiába van ez, hiszen nagyon sok a korai vetélés.

Kedden kezdődött. Félkómásan - arra ébredve, hogy a természet szólít - a wc-n egy rózsaszín látvány fogadott. Horror következik, aki kényes, ne olvassa: konkrétan rózsaszín lett a wc-papír, és lenézve véres volt a pisi a budiban. Lightos volt, nem darabos, nem barna pötty, vér. Iszonyatosan megijedtem, felébresztettem a párom, aki mindig borzasztóan higgadt, azt mondta, menjünk a nőgyógyászatra. Fél 7 volt, 8-kor nyitnak.

Ültem a kanapén, és gondolkodtam. Épp a hétvégén döntöttük el, hogy legyen választott orvosom, de csak az sztk lásson, és ne legyek "senki lánya" majd a szülészeten... Nekem ez fontos, pláne ilyen előzményekkel. Mivel megtudtam, hogy Dr B, aki a Clostit is felírta, - bár voltak ellenérzéseim a meddőségi kezelés alatt - szülésznek kiváló, és nem utolsó sorban egy nagyon jó klinika szülészetén dolgozik, és csak ott, tehát nem "bedolgozik ide-oda", mint mások - és nem is akárki ott. Hétfőn be is jelentkeztem hozzá, és kedden jött ugye a sokk. A másik, ami jó ebben a dokiban, hogy fel lehet hívni mobilon, ha gond van.

Hát most baj van. Kis gondolkodás után 7 órakor felhívtam. Elmondtam mi van, ő azt mondta, ne rohanjak sehová, ha ez a gyerek meg akar maradni, akkor meg fog. Ágynyugalom, 500 mg Magnézium. Feküdjek csütörtökig, és menjek el a rendelésére. De nem lesz az késő? Ha elindult a vetélés, addigra kiforrja magát az ügy. Most még nem végleges, bármit is lát. Moszkvától New Yorkig nem tanácsolnának mást - ezt mondta.

Hát jó, fekszem. Felhívtam a főnököm, baj van, kérek 3 nap szabit. Feküdtem. A párom délutános, délelőtt leste a kívánságaimat, felkajtatott 2 patikát, hogy hozzon bruti magnéziumot. Szedtem.

A kis rózsaszín nem is jelenkezett többé. Se aznap, se szerdán, se másnap.

Csütörtök. 2009. december 17. Estére kaptam időpontot. Remegve autóztam be Pestre, nagy dugók, mindenki 40-nel, esett előző nap a hó, gondolom a nyári gumisok visszafogják magukat - lelassítva a kocsisort. Időben indultam, be is értem fél órával korábban. Egy barátnőm, J jött velem, hogy támogasson, ha gond van, illetve velem örüljön, ha minden oké.

Egy óra múlva rámkerült a sor. A doki azonnal belecsapott a lecsóba, nézzük meg UH-n. Ott volt. De: csak egy petezsák. Sehol egy babszem, sehol egy szívhang, sehol egy pulzálás, semmi életjel. Egyre jobban ráncolta a homlokát, és ott összetörtek az álmaim. Próbáltam magyarázni, hogy lehet, hogy le van maradva egy héttel, később fogant, de nem győztem meg. Ez egy élettelen magzat. Valószínűleg sérült egy kromoszóma a fogantatáskor, és ezért. Ettől még lehet gyereke. És ha várnánk 1-2 hetet? Az sok. Kap 5 napot, menjen el a klinikára kedden UH-ra, és ha még mindig nincs szívhang, el kell vetetni. Küret? Úristen. Másnap. Karácsony előtt. Ez iszonyatos.

Az ajtón kilépve még visszakérdeztem: mégis mekkora esélyt lát a doktor úr? Gyakorlatilag semmit.

Hogy tud ilyen kegyetlen lenni a természet?? Egyik kezével ad, a másikkal elvesz...

Kitámolyogtam, elbúcsúztam J-től, és mentem haza. Csak mint egy gép. A kocsiban felhívtam a majdnem apukát, és elmondtam mi a helyzet. Ő biztatott: lesz másik. Hiszen eddig teherbe sem estél, most meg kiderült, hogy tudunk mi...

Elindultam, és vezettem. Rutinból. Mint a ló, aki tudja az utat hazafelé, és akkor is hazaviszi a gazdát, ha az részegen ül a bakon.

Itthon sírtam. Felhívtam anyám és a két másik legjobb barátnőmet.

Aztán megint bömböltem, aztán álomba sírtam magam.

Nem áltatom magam tovább. Minimum csodának kell történnie, hogy ott legyen egy élő baba. És nem egyszerű, mezei, hétköznapi csodának, hanem körülbelül Isten érintésének. És ha beteg, akkor tényleg jobb, ha elveszik. Már kellene lüktetnie ott valaminek...

Ma voltam ultrahangon. Igen, hát elhangzott ez a mondat.

Láttam a kis petezsákot (8 mm), jó helyen van, úgy örülök!

Ma egész jó napom volt, alig émelyegtem - érdekes, megfigyeltem, hogy ha ébredés után nem émelygek, főzök egy kávét, az illatától sem émelygek, de kávé ivás után azonnal. Ilyenkor jönnek a tabletták: Elevit, folsav, MagneB6 (3), ami segít, és ráadásnak valami citromos. Citromos Halls cukorka forever! :-)

Ma elmentünk egy barátnőmmel az Ázsia Centerbe, hogy csapjunk egy csajos napot, vegyünk neki egy csizmát, és esetleg, ha látunk valami ajándéknak valót. Ezenkívül összefogdostam a babaruhákat :-)

Végigcaplattunk 2 épület 4 emeletén, közben megebédeltünk, és épp csak elfáradtam. Jó, persze időnként leültem... de jól bírtam. Jobban, mint reggel, amikor minimális házimunka után le kellett feküdnöm.

Ma befestettem a hajam. Eddig féltem tőle, várni akartam vele, vegyszer, nem láttam még semmit UH-n, nehogy baja legyen... de hallottam, hogy van, aki lombik mellett is rendszeresen fest|tet 6 hetente. Azért szellőztettem, és felkenés közben és utána kimentem friss levegőt szívni a teraszra.

Mai legfrissebb teszt a legfelső (a régebbiek pár nap után halványabbak lesznek...):

Szerdára belémrakódott a para rendesen, hogy túl halvány a tesztem (lsd alsó kettő), ezért elmentem a dokihoz szerdán. Csütörtökön rendel a magándoki, gondoltam nem adok ki 10 rugót, ha nem látszik az UH-n semmi, próbáljuk ki a rendelőintézetet. Reggel odatelefonáltam, ki van ma, hát a bunkókám (dr. "ne görcsöljön", majd letagadja, belém köt), na mind1, úgyis ő írta fel a progeszteron beutalót, majd úgy kezdem, elmondom annak az eredményét.

Elmentem du 2-kor, gondoltam, ilyenkor nincsenek sokan (bejött, ha ide kell jönni, alkalmazni is fogom ezt az időpontot). Elmeséltem neki a kályhától (14 hónap sikertelen próbálkozás után...) majd a sztori vége az émelygés, hányinger és 4 + teszt volt. Megvizsgált ultrahangon, felém volt fordítva a monitor, néztem visszafojtott lélegzettel, erre elfordította. Egy pillanatra megállt bennem az ütő, de aztán közölte, hogy még csak egy nagyon pici gyanús foltot lát ("az lehet ugyan petezsák"), ez ilyen "felpuhulás"...

Jöjjek vissza egy hét múlva. Kérdeztem, hogy nem kell-e vérvétel amiatt, hogy csak Clostival jött össze, de azt mondta, hogy csak akkor küld vv-re, ha már látszik UH-n... Hát nem nyugtatott meg, de próbálok pozitív lenni, és arra gondolni, hogy nem, nem, nem lesz semmi baj.

Azt mondta, szedjek MagneB6-ot (3x1), folsavat (1x1), és terhesvitamint. Utóbbit eddig is szedtem. Kímélő életmód, véletlenül se emelgessek. Be vagyok-e oltva H1N1 ellen? Mondom nem. Akkor várjon a 12. hétig. Remélem ezzel sem lesz gond, a média folyamatosan paráztatja a népet. 12 hetesen már január dereka lesz. Majd akkor eldöntöm, mi legyen.

Egyébként meglepően normális volt. Tényleg igaz az, hogy frusztráltak a régóta "próbálkozóktól", nem tudnak mit kezdeni ezzel, nem is értenek hozzá, 1 év után a nőket meddőségi centerekbe, Kaáliba küldözgetik. A terhesgondozás már rutinpálya, most sokkal nyugodtabb volt a doki, előzőleg meg 2 mp alatt felhúzta magát.

Lelet:

BV: alig nagyobb, felpuhult, grav jellegű uterus, szabad környezet. Douglas szabad.

UH: 48x65mm átm uterusban grav-ra utaló jel még egyértelműen nem ábr. Az uterusban és környezetében kóros nem látható. A kismedencében norm. áramlási viszonyok. Douglasban folyadék nincs.

DG: Korai grav susp

Másnap, továbbparázva a hCG miatt csináltam újra tesztet, a kép minőségért újfent bocs (csak természetes fénynél tudok makrózni) itt már full erős két csík! Amit ma tanultam A-tól: angolul ez BFP! azaz Big Fat Positive! :-)

Ez egy digitális Clearblue teszt, ami kimutatja, kb hány hete fogant meg a babee...

Csak legyen jó helyen! És maradjon ott még vagy 8 hónapig!

Alatta halovány 10 mIU tesztek - emiatt kicsit aggódom, hogy talán nem elég magas a hCG szint... el kellene menni dokihoz... de az nem vesz komolyan addig, amíg nem látszik az UH-n.

Ma 3 napja késik, és egy olyan tesztet (Gábriel 20 vagy 25 mIU) használtam, ami a 3 napos késést mutatja ki:

A tüneteknél nincs változás, illetve hozzá jött a mellfeszülés - ma úgy ébredtem, hogy szinte a nyakamban vannak.. :-))) 

Ma kellett volna megjönni, két napja a jósteszten (LH teszt használható jóstesztként a mens. esedékessége előtt, reggeli vizeletből - ha van csík, utalhat babára), szóval két napja a jósteszten semmi, tegnap halvány csík. Épp ezért ma reggel kiugrottam az ágyból hajnalban, és mentem tesztelni. A Clearblue teszre az volt írva, hogy 4 nappal a mens előtt már kimutatja, de nem mertem idő előtt ellőni. Sajnos rossz minőségű a kép, de látszik, hogy nagyon halványan ott a csík! Megcsináltam, és 2-3 perc múlva megjelent a halvány csík, majdnem felsikítottam, remegett mindenem, le kellett ülnöm. Mentem, felébreszettem a párom, és mondtam neki, nézd, nézd...!!! Jó, de mit kell nézni? Hát, azt, hogy ha kicsit is +, akkor terhes vagyok! Persze még nem biztos, de nagyon úgy néz ki. Félálomban motyogta, hogy ügyes vagy, erre én azt mondtam, nem, te vagy ügyes!!! Magammal vittem a tesztet, és napközben belekukkoltam a táskába, hogy nem álmodtam-e :-))))

Tünetekről: hétfő óta émelygés, hányinger, szédülés, nyáladzás, fémes íz. Az émelygés egyre erősödik, és nem reggeli, hanem egész napos - illetve hullámzóan elő-elő tör. Főleg, ha éhes vagyok...

18. nap peteérés

10 DPO 28. nap kb 1-2 órás múló rosszullét este, mikor már elfáradtam

11 DPO 29. nap délutáni rosszullét, nyáladzás

12 DPO 30. nap délután, esti rosszullét, fémes íz - LH teszt reggel: semmi

13 DPO 31. nap délutáni, esti rosszullét - erősebb - LH teszt reggel: halvány csík

14 DPO 32. nap reggeli rosszullét, majd egész napos hullámzó rosszullét

Az utóbbi pár nap történése:

25. napi progeszteron: >20 ng / ml (így volt a papíron, nincs pontos érték)

29. napi progeszteron: >20 ng / ml

Hétfő óta émelygek, először csak délutánonként, tegnap már este is, ma meg egész nap. A hasam alja feszül. Hétfőn és ma reggel csináltam LH-tesztet, amivel jósolni lehet a terhességet, és ma egy nagyon halvány második csík jelent meg. Holnap csinálok hcg-tesztet. Holnapra nemvárom.

Ma egész nap citromos dolgokat próbáltam enni, hogy múljon a rosszullét. Citromos tea, cukorka, stb.

Remélem, nem a természet kegyetlen játéka, hogy pont időben okoz terhességi tüneteket.

Fogyás update: hétvégén átléptem a bűvös 10. kilót!!!         - 10.2!!!

A hónap adatai:

1. nap: okt. 26.

3-7. nap: Clostilbegyt

18. nap: pozitív LH-teszt

18-21. nap: ovulációs fájdalmak, szurkálás (4 napig!)

25., 28. nap: vérvétel, progeszteron mérés, doki felhívása

32. nap: ekkorra nem várom, nov 26. Bevonzásnak:

A párom ma próbált időpontot kérni spermium-vizsgálatra, de még az urulógus is azt mondta, várjuk meg ezt a hónapot.

Egyéb: -9 kilónál járok, a fogyás akadozik, lassul, de hozzáteszem, azt mondták, a Clostitól hízni lehet, tehát ha csak annyi van, hogy lassabban fogyok, akkor az már jó...

Forrás: http://babatervezok.otthona.net/vizsgalatok.shtml

Ne várj sokáig, kezdeményezd a vizsgálatokat!
A nők első gyermekük születésének időpontjában egyre idősebbek. Nem mindegyikük teher arról, hogy még nem sikerült teherbe esnie. Sokukat a nőgyógyászuk nem vesz komolyan, nem vizsgál meg, csak türelemre int. Egy 20-as éveiben járó nő se próbálkozzon 2 évet, csak mert még olyan fiatal! Legkésőbb egy év elteltével érdemes elkezdeni a kivizsgálásokat.

Spermavizsgálat: mi a normális?

Otthon végezhető tesztek a női és férfi termékenység vizsgálatára

Avagy produkáljunk a családnak, barátoknak, haveroknak, szomszédoknak, kollégáknak. Ha voltunk olyan balgák, hogy elmeséltük fűnek-fának, miben is mesterkedünk már hetek/hónapok/évek óta, akkor ők úgy érzik, jogot formáltak arra, hogy lépten-nyomon visszakérdezzenek, faggassanak és ellássanak különféle válogatott jó tanáccsal. De mi van, ha mi egyre kétségbeesettebbek vagyunk, és a hátunk közepére sem kívánjuk a kérdéseket, sajnálatot, műbíztatást vagy jobbnál jobb tanácsokat? Mit tegyenek azok, akik kíváncsiak? Mi esik a legszarabbul?

1. A sajnálkozó, lesajnáló: Jajjjj, te szegggény, úgy sajnállak! Már egy éve...? Óóóóó Reakciód: menj a fenébe, épp kezdtem jól érezni magam, és elfeledkezni a lúzerségemről.

2. A műbiztató: óóóó, nyugi, ne keseredj el, majd össze fog az jönni! Fogd fel úgy, hogy annyi a dolgotok, hogy jókat szerelmeskedjetek! Naná, persze, te vagy nem tudod, hogy egy év után ez már nem arról szól, hogy csak dugunk, hanem hőmérőzünk, ovutesztelünk, időzítve szexelünk, belefáradunk, vádoljuk egymást, orvoshoz járunk, spermamintát adunk, vért vesznek, és igen, képzeld, nem látjuk a lehetőséget, hogy egyszer mégis összjön, és igen, ez az egész 1 év után már nem szexbuli. És időnként nagyon nem rózsaszín.

3. A faggatózó: és orvosnál voltál? És mit mondott? És hol tartotok? Hormonvizsgálatot csináltak? Hányadik napokon? Méred a hődet? Rendszeres a ciklusod? Mennyi a prolaktin szinted? Nem lehet, hogy PCOS vagy? Voltál már esetleg ... És akartok lombikot? Hagyjál már, az a 20. lépés, mi még csak kábé a 3.-nál járunk. És különben is menj te a fenébe.

4. Akit csak látszólag érdekel: rákérdez, úgy tesz, mintha komolyan érdekelné, és amikor elkezded mesélni, akkor látszólag untatja, zavarja, menekülne, sóhajtozik. Az egyik legrosszabb. Ilyenkor megfogadod, hogy kerülöd.

5. Mind közül mégis a legjobb a tanácsadó. Jobbnál jobb intelmei, receptjei, ajánlásai, stb vannak. Menj el auraterápiára. (Vagy mire) Ne görcsöljél. Menj el ide, oda, szedj be ezt, azt, amazt. Foglalkozz valami mással is néha. Menj bulizni. Idd le magad a sárga földig. Alfaja a valami-értékesító, az ügynök. Például F.r.v.r L.v.ng. Megtudja, hogy babát szeretnétek, és betámad a termékeivel. Sőt, eléri, hogy ha nem veszel tőle egy 50K csomagot, senki vagy, akinek soha nem lesz gyereke. Lelkifurcsit generál. És szemét.

A keservesen kínlódó szerencsétlen válaszai ezekre:

1. Hát igen, ez van, nekem sosem jött össze semmi "csak úgy"

2. Ja-ja, persze, összejön. Én is tudom.

3. Nyugodj meg, nélküled is tudom a szükséges lépéseket. Vagy: óóó, hol vagyunk már ettől. Peersze, az is megvolt. Meg ez is. Meg amaz is. Mondj valami újat.

4. Megfogadod, hogy kerülöd.

5. Megfogadod, hogy örökre elkerülöd. Vagy: óóó, hol vagyunk már ettől. Peersze, az is megvolt. Meg ez is. Meg amaz is. Mondj valami újat. FL ügynököt törlöd a telefonkönyvedből, a közösségformáló oldalakról, az életedből.

De persze sokszor van olyan, hogy ha nem mondasz semmit, az még rosszabb. Volt olyan, aki megvádolt azzal, hogy nem is akarok gyereket, valójában csak nyavalygok, vagy még rosszabb: sajnálom rá a pénzt, karrierista vagyok, még mindig fontosabb a ház, a kocsi, a nyaralás.

És mit tegyen, akit tényleg érdekel, mi van veled? A legjobb, ha megvárja, hogy magadtól tereld erre a szót. Érdeklődik, de nem faggat. Meghallgat. Sírhatsz a vállán is akár. (De ez már az Ultimate version. Az igaz barát.) Ha mégis rákérdez, tapintatosan teszi, egyrészt, csak amikor kettesben vagytok, másrészt megkérdezi, akarsz-e erről beszélni itt és most.

De a legjobb, ha SENKIT nem terhelsz ezzel. Kivéve, ha van egy hipertürelmes szívbéli barátnőd, de ekkor is vedd figyelembe, hogy őt sem lehet örökké terhelni, mert besokall, és ezt szóvá is teszi. És akkor leszel a legcsalódottabb. Hogy már vele sem tudod megbeszélni.

Ha még megteheted, szűrd meg minél jobban, kinek mit mondasz. Hogy eleve ki tud róla, mire készültök. Írd ki magadból, az a legjobb.

És senkinek nem kívánom, hogy megismerje ezt a kínt. Hogy érezze hónapokig, évekig. Hogy minden hónapja egy hangulatgörbe legyen: megjön = sírás, utána számolás, rákészülés, ovutesztelés, akciózás, időzítés, újabb számolás (mikorra nem várom...), késik, reménykedés, összes tünet felismerése (beképzelése) magunkon. Már teljes beleélés. Majdnem kiscipő-vásárlás (MEGMONDÓS CIPŐCSKE!!!) Aztán megjön, sírás. Kezdődik előlről. És újra, és újra, és újra.

Ja, és hogy hol van ilyenkor a pasi? Ő laza. A pasik nem lelkiznek, nem beszélnek az érzéseikről. Szeretnek szexelni, és ennyi. Néha bevágják a durcit, néhány hónap múlva kezdenek ráérezni, mit élhet át a nő, és nem lázadnak. Szexelnek. Ha kell, időzítve. Ekkor viszont előjön belőlük a sértett fél: miért kell nekem folyton teljesíteni?? És különben is, én azt hittem, tőlem azonnal lebabáznak a nők!!! Hogy nem? Most vége a világnak. Spermamintát, ééén? Na de szeretem ezt a nőt... jó, de nekem ehhez idő kell. Még egy kicsi. Ne sürgess máár...

A nő ekkorra már kikészült, aztán mégis, mindig és újra és újra megrázza magát, és számol, tesztel, hőt mér, kedveskedik, elcsábítja urát, reménykedik, számol, kezdi beleélni magát, és amikor megjön, kicsit meghal, de mint Főnixmadár újraéled.

Volt már olyan veletek, hogy választ kerestetek egy kérdésre, kinyitottatok egy könyvet, és ahol kinyílt, ott volt a válasz?

Előző bejegyzésem után még leveleztünk A-val, amikor is arra terelődött a szó, hogy amennyiben lelki oka van a meddőségnek, mi lehet az. Már volt szó a felfázásról, az egyik "démonom" ez. Gyerekkoromban állandóan felfáztam. És van egy parám, hogy már akkor eldőlt, hogy soha nem lehet gyerekem. Ezért legbelül az anyámat okolom, hogy nem vigyázott rám eléggé, és meg is érkeztünk a kettes ponthoz. Ő eléggé “ridegtartással” nevelt minket, és a tesómnak ez oké volt, mert ő fiú, én meg... na pl ezért lettem hiperérzékeny. Ezzel reagáltam a ne bőgjéééé máááá, most minek bőgsz, mingyá kapsz két egyformát, oszt lesz mijé bőgni... Na, ilyeneket hallgattam gyerekkoromban. Egyébként már akkor gyereknevelési könyveket olvastam, meg később pszichológiát, tisztán tudtam, hol cseszi el. És tudom azt is, mit szeretnék másképp csinálni. Családot szeretnék, szerető családot, egy meleg otthont, és mindent megadni (szeretet, ölelés, iskolázás, élmények, játék, stb stb stb még egymillió fontos, nem pénzen vásárolható JÓ), ami nekem nem adathatott meg.

Na, alig telt el pár óra, a délután vett (majd jól elfeledett) Nők Lapja címlapjára esett a tekintetem: "Miért nem esem teherbe - 6 tanács a lelki görcsök feloldására". Kinyitom, nézem a tanácsokat:

1. Fiúnak vártak... na engem nem, sőt, én azért születtem, hogy lány legyek: apám az a ritka állatfajta volt, aki mindenáron lányt akart.

2. A karrierem fontosabb, mint az anyaság - na ez sem igaz, sőt, volt idő, mikor pont a munkahelyről akartam gyesre menekülni.

3. Nem bízom a páromban - Melyik pasiban lehet 1000%-osan megbízni? De mind közül Ő a legmegbízhatóbb, sőt nem ismertem még nála megbízhatóbbat.

4. Depressziós lettem az előző szülésem után - ha ha ha - hol vagyunk még...

5. Rettegek az anyaszereptől

6. Apa szeretnék lenni... ( a férfimeddőségről)

Az 5-ös lesz a befutó:

Rettegek az anyaszereptől - Olyan anya lesz, amilyet szeretne!

Gyakran előfordul, hogy egy nő azért fél anyává válni, mert rossz tapasztalatokat őriz gyerekkorából. Somogyi Andrea megemlíti azt a páciensét, akit rideg édesanyja nevelt, aki kilépett rossz, veszekedésekkel terhelt házasságából. Ez a fiatal nő sok hasonlóságot vélt felfedezni édesanyja és önmaga között, és azt gondolta: biztosan ő is rossz anya lesz.

Mit mond a pszichiáter?

- Végül pszichoterápiával szétválasztottuk: ő egy másik ember, még ha vannak is hasonlóságok közte és az anyja között. Azután kialakítottunk a páciensben egy olyan anyaképet, amellyel azonosulni tudott, és ez annyira segített, hogy egykori betegem ma már kétgyerekes anyuka. - mosolyog a pszichiáter. - A hasonló félelmekkel küszködő nőknek el kell hinniük: olyan anyák lesznek, amilyenek lenni szeretnének! Megbeszélhetik a párjukkal is, hogy figyelmeztesse majd őket, ha úgy bánnának a gyerekkel, ahogyan az anyjuk annak idején..

Milyen anya szeretnék / nem szeretnék lenni:

• olyan, aki szereti a gyerekét, és ezt ki is mutatja. Nem kell agyonajnározni, de megvígasztalni, ha bántja, fáj valami, átölelni (amíg hagyja), megpuszilni, nem pedig alázni, rászólni, megsemmisíteni
• olyan, aki meleg, szeretetteljes otthont teremt és tart fenn, nem pedig egy kiabálásokkal teli, feszült, komor házat, aminek falai, ablaka, teteje van ugyan, de nem igazi otthon
• olyan, aki szereti a párját, és ezt ki is mutatja. A gyerek úgy nő fel, hogy azt látja, apa-anya egy pár, együtt élnek, együtt döntenek, egyenrangúak. Persze megeshet, hogy nem maradunk örökké együtt, de törekedjünk rá, és ha esetleg még sem sikerülne, soha ne neveljük pl az apa ellen a gyereket (nálunk megtörtént)
• olyan anya, aki bíztatja a gyerekét, motiválja, megdícséri, ha a gyerek megérdemli. Nem alázza, nem fitymálja, ha mégsem. "Legközelebb majd sikerül!"
• olyan, aki okosan büntet, ha kell - ez persze tudom, nagyon nehéz, de talán ráérek még kitalálni, ráérezni. A nevelés nagy csodája. Hogyan neveljünk tisztességes embert gyerekünkből. A dacos kamasz. Stb.

Nagyvonalakban ennyi.

Beszedtem a Clostit, de közben utánanéztem, hogy UH-gal nézni kellene, hogy A) nem keletkeznek-e ciszták, B) mikor van peteérés C) van-e tüszőrepedés. Mivel megint ott tartok, hogy kiírt 3 progeszteron-szint mérésre, és ezt megint be kell váltanom állami beutalóra, úgy döntöttem, megkérem a dokit, hogy nézzen egy UH-ot. Tudtam, hogy ettől falnak megy, meg hogy kezdhetem megint a sztorit elölről (mert a múltkori pitsához - bocs, de tényleg - nem akartam menni), de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy már az első szavamba beleköt. Elmeséltem neki, hogy 15 hónapja próbálkozunk, ő volt az, aki 6 hónap után nézte a ciklus első felét, és ott mindent rendben talált, azt mondta, hogy még félévet próbálkozzunk, és hogy ne görcsöljek. Itt tartottam, még szó nem volt magándokiról, még szó nem volt Clostiról, amikor kiakadt, nekem esett, hogy márpedig, ő ilyet nem mondd soha senkinek, hogy ne görcsöljek, (na persze, én hazudok b+) stb. Már majdnem otthagytam. Nem tudtam mit tenni, a cél érdekében szépítettem, de ekkor már majdnem bőgtem. Pont őmiatta voltam kiakadva, nem akartam sehova menni, és kerestem magándokit, fizettem ki 18ezer forintot, satöbbi. És erre van képe az arcomba mondani.... sőt, még ő akad ki!!! Lényeg, hogy erre nyeltem egyet, és azt mondtam, hogy lehet, hogy nem ezekkel a szavakkal fejezte ki magát, de úgy értem, hogy ne lessem annyira, mikor jön meg, ugyanis emiatt lett egyre hosszabb és hosszabb a ciklusom (volt 61 napos is) Csak hogy továbbléphessünk. Ezek után nem sok kedvvel, de elmondtam neki a magándokit, a Clostit (érdekes, én azt hittem, majd ezen akad ki), azt, hogy nem akart a doki UH-n nézni a PÉ-t, stb. Itt már csak bólintott, és mondta, hogy vetkőzzek, csinál egy UH-t. Látott egy cisztát, ami lehet PÉ, de pl megmérte, de meg nem mondta volna, hogy ez elég nagy-e, stb. És persze nem adott papírt, amin rajta lett volna, hogy legalább utólag megnézzem. Tudom, ne akarjak okostojás lenni, de a fentiek ismeretében lassan le is kell doktorálni ebből, hogy ne csesszenek át. És én balga, egy éve még azt hittem, hogy csak d.gni kell.... A fenét. Hát van akinek ennyi is elég, aztán van olyanis, aki tornyát-baranyát bejár, mire összejön egy sírós-kakis-pisis anyatej után üvöltő csomag. Én ez utóbbiak táborába léptem.

Persze még tovább aláztak azzal, hogy mikor lesz már pasi-vizsgálatról papír, igenis álljak a sarkamra, a kedves mindentudó asszisztens még elő is adta, hogy miként kell a pasikkal bánni ilyenkor, ő már csak tudja - mondta - hisz 23 éve férjnél van. Gondoltam, az lehet anyukám, de nem az én pasim a tiéd. (azért, mikor hazajöttem, a sarkamra álltam...)

Ja, és alig akartak progeszteronos beutalót adni. Nézzük meg a jövő hónapban. Itt már nem szóltam egy szót se, gondoltam, leszarom. Aztán valami fény gyúlhatott az agyában, mert váltott: E, drága, írjon fel 3 progot. És akkor ha most nem jön össze, akkor csináljak meg még egy ciklust, és januárban jöjjek vissza nem Clostis hónapban, középidő lőtt. Megkaptam, és alig vártam, hogy kint legyen, és a kocsiban üljek, és kibőghessem magam.

Közben A írt, és válaszul: 12 éves korom óta vágyom gyerekre. 12 éves korom óta néztem, asszisztáltam végig az unokatestvéreim 4 gyerekét, vigyáztam rájuk, pelenkáztam, fürdettem őket, stb. Ugyanígy a tesómék gyerekével, később. Mielőtt belevágtunk a "babaprojektbe" (utálom ezt a szót), volt félév, amíg Ő nem akarta, addig felkészültem, végigolvastam minden tudnivalót a terhességről. Átgondoltam, és azóta is, akárhányszor hallok, látok valakit baba, gyerek, terhesség miatt szenvedni, legyen az álmatlan éjszaka, betegség, vetélés, cukorbetegség, BÁRMI, mindig mérleget vonok, hogy akarom ezt? megéri? És a válasz mindig igen. És feltettem azt a kérdést is, hogy miért akarom? Ha bármin összezördülünk, ugye nem azért akarom, hogy örökre összekössön? Ugye nem azért, hogy én is büszkén tolhassam a babakocsit? Ugye nem azért, mert félek, hogy öreg koromra egyedül maradok? Ezer és ezer kérdés. A válaszom az: én családot szeretnék. Ha előbb találtam volna meg a párom, 4 gyereket szerettem volna. Későn sikerült, már 2 is elég lenne, erre még 1 sem akar sikerülni. Ezért az elkeseredés.

Hogy igazán most akarok-e gyereket? Mikor belekezdtünk, még csak azért akartam akkor, mert nem szerettem ott dolgozni, és utáltam a főnököm. De ez kábé 3 hónapig tartott, mostanra meg már teljesen nem számít.

Tényleg tőle akarok gyereket? Te azt mondod a párodra, hogy jó ember. Az én emberem is jó ember. Nem hibátlan, de tökéletesen kiegészítjük egymást. Olyannyira, hogy ha szerencsésen örökli a gyerekünk, még a kettőnk tulajdonságaiból a legjobbat hozhatja ki. Persze történhet rosszabbul is, de az is az én (a mi) gyerekem, (-ünk) lesz. Test a testemből, vér a véremből. Ő ez az Igazi? Én úgy érzem, de biztosat senki sem tud. Ezt neked nem kell magyaráznom. Mindketten megjártuk a magunk útját, mindketten megtapasztaltuk, milyen pasik lézengenek a világban. Nem is kell magyaráznom.

"Nem lehet, hogy a fejedben, szivedben motoszkal valami, ami felulrija a baba iranti vagyaidat?" 

Ezt sem tudhatom. Sok mindent átgondoltam már, ha erről van szó, vannak tippjeim. De mivel egyelőre az elégtelen peteérésem a fő ok, ezzel nem foglalkozom. Majd ha ezzel sem jön össze, meg lesz a pasivizsgálat, és túl vagyok a petevezeték-átjárhatóságin, tehát meglesznek az elsődleges testi vizsgálatok, akkor majd jöhet a lelkem. Ha minden rendben találnak, és mégsem lesz pozitív tesztem, elmegyek egy kineziológushoz, aki felszínre hozza ezeket a gátakat.

A sok kétely, amit felsoroltál (a csak dobogjon a kis szivétől a miért nem alszikig) igen, ezek mind kérdések, aggodalmak, és igen, én egy érzékeny ember vagyok, tehát valószínűleg majd végigparázom a terhességem. Vagy nem. Mert ahogy le tudtam győzni a stresszt, a sírásokat (jó, ez a mostani pár nap megviselt), majd legyőzöm azt is. Lehet, hogy nekem csak két csík kell, és onnantól lebegni fogok, nem tudhatjuk. Lehet, hogy para-mama leszek, lehet, hogy józan. De addig, amíg nem jön össze, ezt nem tudhatom. Addig úgy érzem, futnék én, akár maratonit is, de már az első méternél elgáncsolnak... és akárhányszor elbukom, felkelek, elgáncsolnak. Fáj, fáj, de felállok. Eddig még mindig felálltam... és ez a lényeg.

Hazafelé bementem a patikába, vettem ovutesztet, és ilyen lett:

Pozitív:
két csík látható, és a teszt (T) hasonló erősségü, mint a kontrol (C) vagy erősebb. A C a zöldhöz közelebbi.
 

Úgyhogy ma este nem érek rá :-))

Hát tessék, ez van, felfáztam. Pedig nem tettem semmi felelőtlent. Ráadásul a 17. napon. Nem tudom, volt-e már peteérésem, mert csak 2 tesztcsíkom volt, a 15, 16. nap negatív lett. Különösebb jele még nem volt PÉ-nek, és azt olvastam róla, hogy ezzel a tablettával felerősödik (volt, akinek kifejezetten fájt a szurkálás) Alapesetben a 20. nap körül szokott PÉ-m lenni, de ettől a tablettától az is korábban lehet. De ez már lehet, hogy tök mindegy, mert ma hajnalban 3-tól 7-ig a kádban ültem, forró vízben, és majd meghaltam, úgy csípett, fájt. Előző nap vettem tőzegáfonya tablettát, ez jó a húgyuti gondokra. Kezdek elkeseredni. Mintha a Sors nem akarná, hogy gyerekem legyen. Tudom, sokan erre azt mondják, hülyeség, meg hogy ne nyavalyogj, de nem egyszerű. Az elmúlt 15 hónap alatt sokszor volt, hogy pont a középidő körül vagy én, vagy a párom beteg volt, hullafáradt (és nem azért, mert nem pihenünk...), elutazott, stb. Mi mindig mindent igyekszünk megtenni, de úgy tűnik, mintha minden hiábavaló lenne. Nincs kedvem végigharcolni azt a sok-sok lépést, ami még hátravan, és egyelőre a lombiktól is irtózom. Nem, nem akarom. Hiába rettenetesen erős bennem a gyerek utáni vágy, ugyanakkor elfáradok ebbe. Voltak nehézségeim az életben, már a gyerekkorom sem volt egyszerű, de valahogy mindent megoldottam végül. De most falakba ütközöm. Vagy az egészségügy nem támogat, vagy a testem. Tegnap hajnalban már a saját szaporítószerveimhez imádkoztam, hogy működjenek úgy, ahogy elvárható. De amikor ott ülsz a fürdőszobádban hajnali 3-kor, fáradtan, egyedül, csupaszon, fájdalmakkal, akkor sok hülyeség megfordul a fejedben.

-8.3 kg

A tablettát beszedtem a 3. naptól 5 napon át. Miután lehet a 14-21. nap körül a PÉ, igyekszünk sokat szrelmeskedni a 9. és a 21. nap között... eddig jól megy ;-) (ma van a 12. nap)

Ma megjött, tehát ez a Closti-hónap és a ciklusom első napja, ma ki is váltottam a gyógyszert (3 havi adagot írt fel a doki...) a 3. naptól kell 5 napig szedni, középidő előtt PÉ-ig ovuteszt, szerelem, szerelem, szerelem, majd 21, 25, 28. napon vérvétel, progeszteron mérés. Remélhetőleg 1-2 héttel később pozitív teszt. Ha nem, akkor előlről az egészet. Max 3 cikluson át.

Utána olvastam a neten, hogy mit tudnak tenni ezzel az alacsony progeszteron szinttel:

Először Clostilbegit nevű tablettát alkalmaznak és progeszteron-készítményt, ha ez sikertelen, peteérés serkentő injekciókat szoktak használni, ultrahangos ellenőrzés mellett, majd egy olyan injekciót, ami a tüszőrepedést segíti. Az időzített aktus után sokszor adnak progeszteron-készítményt, hogy a beágyazódás biztos legyen.
 

Imádkoztam magamban, hogy ez a doki is írja fel, és ne xarozzon, ne jöjjön semmi himi-humi módszerrel, vágjunk bele. Amikor kimondta a bűvös Clostilbegit szót, megnyugodtam.

Pozitív példák:

Van 1 lányom aki clostibegyt eredménye. Orvosnál voltam és tök véletlenül kiderült h nincs peteérésem. Ciklus második felében vérvétel volt és kiderült h alacsony. A terhességemmel minden rendben volt végig.
1 fontos dolog van a clostival kapcsolatban. Fontos az orvosi ellenőrzés (UH), mert okozhat cisztát is. Szerencsére nálam nem volt gond, de a dokim nem nézett UH-val csak 1x, amikor elkezdtem szedni és akkor is csak azt nézte h elindult-e a peteérésem... a progi szintem (7,98 kb 200 helyett). Akkor kaptam clostit és a második hónapban már össze is jött a baba. 5 hetesen elkezdtem görcsölni és véreztem, majd progipótlásként kaptam utrogestant, amit a 13. hétig dugdosnom kellett.

Novemberben elkezdtek kezelni, annak tudatában, hogy babát szeretnénk. Kaptam Bromocríptint és Clostylbegitet, majd a 12. napon mentem Uhra, ahol láttak érett petét, ekkor kaptam tüszőrepesztő szurit (Pregyl). És igy már az első hónapban terhes lettem!! Csak azért irtam le, hogy ne féljél a kezeléstől!!

- 6.6 kg!

Mínusz 6.1 kg! Ennek azért örülök különösen, mert 13 napja nem mozdult a mérleg... És most 4.5-ről léptünk 6.1-re!!!!!! Éljen!!!!!

25. nap: progeszteron: 7.9 ng / ml - ez már jobb, de nem tudom, hogy elég jó-e? Majd kiderül: jövő héten csütörtökön este megyek nődokihoz.

Most ezt olvastam:

ovuláció után 7 nappal ciklus 21-24. napja: A progeszteron-vizsgálat az ovuláció meglétét bizonyítja. Amikor a tüszőből kiszabadul a petesejt, "sárgatestté" alakul, és progeszteront kezd termelni. 5 fölötti érték már jelez valamilyen ovulációt, de a legtöbb orvos 10 fölöttit vár el természetes ciklusban és 15 fölöttit stimuláltban.

23. nap, progeszteron 3.6 ng/ml (5-10 között kellene lennie)    :-((((

21. nap: ovuteszt pozitív, két erős csík... na megyek is, más dolgom van ;-)

18. nap: ovuteszt negatív (csüt)

19. nap: ovuteszt negatív (péntek)

20. nap: ovuteszt negatív, de nagyon halvány csík (szombat)

Meg van az első progeszteron-vizsgálat eredménye: 1 ,0 ng/ml. Ez a 18. nap eredménye, a szakirodalom szerint a 21. napon kell 5-10 (stimulálva 15) körül lennie. Valószínűleg ehhez akarja mérni majd a következőt a doki, de igazából a 21. nap a 28 napos ciklus esetén fontos, mivel peteérés után 7 nappal kell elvégezni. Most elkezdek ovutesztet csinálni, és ha megint a 20. napon lesz peteérésem, akkor inkább felhívom a dokit hétfőn, mielőtt elmegyek a 23. napira... hogy nem kellene-e inkább a 27. nap körül menni...

A sok hétvégi [zabálós] program ellenére próbálom tartani a diétám, a héten ráturbóztam: mindenféle teát, löttyöt, emésztésjavító joghurtot stb rendeltem az egyik kajás cégtől. Ma például az általan csak pitypang-teának titulált valamit ittam.

Súlycsökkentő tea - Fogyaszt és méregtelenít!
 

• Csalán, gyömbér, citromfű, gyermekláncfű és borsmenta hozzáadásával készült.
• Sok hasznos anyagot, vitaminokat, nyomelemet, ásványi anyagot tartalmaz, melyek elősegítik a zsírégetést, szabályozzák az anyagcserét és csökkentik az éhségérzetet.
• Bármely fogyókúra kiegészítőjeként ajánljuk.
• Ezek mellett kitűnő frissítő ital.
• 5 gyógynövény erejével méregtelenít

Hatása, hogy úgy mondjam - segít megtapasztalni azt az érzést, amikor a kismama 10 percenként pisilni jár. És tényleg... :-))))

Mindenesetre kellemes az íze és tényleg frissítő.